Az elmúlt hetek és hónapok tömény politikai csatározásai kissé elfárasztották a lelket. Vágyunk valami különös, szép csendességre. Jó lenne elutazni Podolinba, és sétálni a macskaköves téren, ott, ahol valamikor a gyerek Krúdy bolyongott. Oda németet tanulni ment. Soha nem tanult meg németül, de sok álmot látott, és találkozott régmúlt idők daliás embereivel, és persze sok-sok hölggyel. Szálljunk fel ismét Krúdy vörös postakocsijára, érkezzünk meg Pesten az Aranykéz utcába, és idézzük fel azokat a szép napokat.
"Néha 15 év előtt megholt apám ellátogat hozzám az éj csendjében. Ilyenkor kisírt szemmel ébredek fel. És miután senkit és semmit nem szeretek már, bizonyos nyugodt fölénnyel nézek vissza elmúlt esztendőkre, ...